Volt egyszer egy nagyon menő kiskocsma Badacsonyban, ahová a vonattal vagy hajóval érkezők azonnal betérhettek, hogy kipihenjék az utazás fáradalmait, és egyúttal megismerkedjenek a helyi borokkal is. Az egykori Poharazó, majd Nádas borozó, amelynek történetéről az Urbanista blog számolt be, 1957-ben épült, Callmeyer Ferenc tervei alapján. A nádtetős épület amolyan “csodabogár“, a különleges bazaltfalával, ami lekerekített… Tovább »
A LEGMENŐBB BORBÁR A LEGMENŐBB ÉPÜLETBEN: PLÁNE BADACSON
Volt egyszer egy nagyon menő kiskocsma Badacsonyban, ahová a vonattal vagy hajóval érkezők azonnal betérhettek, hogy kipihenjék az utazás fáradalmait, és egyúttal megismerkedjenek a helyi borokkal is. Az egykori Poharazó, majd Nádas borozó, amelynek történetéről az Urbanista blog számolt be, 1957-ben épült, Callmeyer Ferenc tervei alapján. A nádtetős épület amolyan “csodabogár“, a különleges bazaltfalával, ami lekerekített… Tovább »

Jártam, keltem a világban, az életem úgy fordult, hogy az országunkban is sokat jöttem, mentem. De azt a csodát, amit a Balaton nyújtott soha nem tapasztaltam máshol. Valahogy mindig a déli part volt a szállás a fürdés, az északit messziről csodáltam. Majd elindultam és felfedeztem, kincseit. Egy időben naponta ingáztam a két part között, ez…
Grado a 19. század második fele óta népszerű fürdőhely, mely két hatalmas autóshídon át közelíthető meg. A kisváros történelmi központja, a Grado Vecchia az 5. században alakult ki, belvárosa eredeti román kori alapokra épült. Óvárosa pedig igazi mediterrán hangulatot áraszt: a kacskaringós, festői szépségű utcácskákban rengeteg étterem, borozó, kávézó várja a látogatókat. Grado 20…
Nagyiként visszagondolva serdülőkori első nagy lázongásaimra, szülő városom jut eszembe. (bár a hetvenes években elköltöztünk) A Szecska tó felé vezető út mindig emlékezetes marad, szerintem édesanyámnak is, igen határozottan elkalapált a csavargásomért, mikor zongoraóra helyett felfedeztük a környéket. A Római Katolikus Templom, ami a Szabadság tér 11 szám alatt található meghatározó volt az életemben, itt…
Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg városunkat. Ez az Én városom. Máshol születtem, de itt akartam élni, ÉN választottam. Hét éve úgy döntöttünk, az én kincsemmel, hogy imádunk itt lenni, csodálatos, élhető város, itt megvan minden, amit kerestünk. Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen…